A fejezet célja

A valós lehetőségek módszere

A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk.

A visszacsatolásnak, értékelésnek eltérő formáit célszerű alkalmaznunk, attól függően, hogy helyes, részben helyes vagy helytelen tanulói választ követően, esetleg a tanulói válasz hiányában jelennek meg.

mit kell tenni, hogy pénzt keressen egy nyugdíjasnak

Helyes tanulói választ követően, ha a tanuló számára világosak válaszának pozitív tartalmi elemei, elegendő lehet egy-egy dicsérő, elismerő szó, sőt esetenként egy mosoly, bólintás, gesztus is megfelelő visszacsatolásként szolgál. Gyakorta azonban szükség van pozitív tartalmas értékelésre, amikor kifejtjük, hogy a válaszban különösen mit tartunk méltánylandónak. Implicit, de hatékony megerősítés, ha felhasználjuk a megbeszélés további menetében a tanuló válaszát.

Részben jó vagy rossz tanulói válasz esetén differenciált tartalmas értékelésre kell törekednünk, azaz a válasz pozitívumainak elismerése mellett hívjuk fel a figyelmet a fogyatékosságokra. Gyakran rávezetéssel egyszerű utalással, bizonyos kifelejtett tények közlésével, rávezető kérdéssel eljuthatunk a helyes megoldásig, és sikerélményhez is juttatjuk a tanulót. A tartalmas visszacsatolások közé tartozik a tényszerű helyesbítés Nem négy, hanem öt és a tartalmas negatív értékelés Nem volt jó a válaszod.

Összekeverted a főnevet a melléknévvel. Ha nem találunk pozitív elemet, támogató, bátorító értékeléssel Bizonyára arra gondoltál, hogy Igazad volna, ha A tanulók válaszaira történő reagálásnak vannak kerülendő, pedagógiai szempontból értéktelen formái. Az elmarasztaló szavak Rossz! Ez értelmetlenség! A vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek a valós lehetőségek módszere.

A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket a tanulók egymáshoz s nem a pedagógushoz intézik, a résztvevők egyenrangúak.

A vita módszerét minden a valós lehetőségek módszere és minden tantárgyban lehet alkalmazni, de az életkortól függően a megvitatandó téma bonyolultsága és a a valós lehetőségek módszere időtartama perctől a másfél óráig lényeges eltérést mutat. Dillon, Dillon, 10— A vita eredményes alkalmazásának feltételei között kell említenünk: a a tanulók felkészítését a vitában való részvételre, b a vita megfelelő előkészítését, c a vita megfelelő vezetését.

A vitában való részvétel képessége a tanulókban spontán módon nem alakul ki, azt céltudatosan — a valós lehetőségek módszere vitákban való részvétellel s annak elemzésével, értékelésével — fejleszteni kell. Négy interperszonális képességnek tulajdonítanak különös jelentőséget: ellenőrizzük, hogy jól értettük-e a másikat kijelentésének átfogalmazásával; tevékenységét értelmezzük szavakkal; interpretáljuk a másik személy érzéseit, s jelezzük saját érzéseinket.

A vita előkészítése a cél meghatározását, a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezését, a vita menetének megtervezését, az alkalmazandó kérdéstípusokat, a főbb állítások kiválasztását foglalja magába.

Ide kell sorolnunk a tárgyi feltételek elolvasandó irodalom, a terem vitára alkalmas berendezése megteremtését is. A vita vezetése a célok közlését, a vita szabályainak, időtartamának ismertetését, a vita exponálását, fokuszálását, a vita levezetését, a vita lezárását és a vita eredményeinek összegzését jelenti.

Arends, A a valós lehetőségek módszere és a tanulók megszokásai gyakran járnak azzal a következménnyel, hogy a vita megbeszéléssé, majd előadássá alakul át.

Ennek elkerülésére a tanárnak vissza kell húzódnia ne ő legyen a középpontban, a tanulók jól lássák egymást, egymáshoz forduljanak, ne igényeljék a tanár közbeavatkozását.

(Összeállította: Lada László)

Kérdéseinek és minél gyakrabban állításainak a tanulókéval hasonló funkcióban kell megjelenniök, folyamatosan figyelni kell a vita menetét, s ha a vélemények ismétlődnek, nem haladnak előre a tanulók, zsákutcába jut a megbeszélés, indirekt módon a fő vonalra kell terelni a vita menetét. A vita megfelelő intellektuális színvonalát emeli, ha a tanulók előre felkészülnek a vitára. A a valós lehetőségek módszere ezt következetesen igényelnie kell, vagy következetesen el kell várnia. A vita eredményes lezárása azt feltételezi, hogy a pedagógus végig kövesse, jegyzetelje azt, strukturáló kérdésekkel vezesse rá a tanulókat az összegző következtetésekre.

A vita időnkénti alkalmazása mellett empirikus kutatási eredmények szólnak.

4.1. A módszer fogalma

Segítségével tartós tantárgyi tudás, problémamegoldó képesség, a kommunikációs készségek fejlesztése, attitűdök formálása, a személyközi kapcsolatok, a közösség fejlesztése érhető el.

Desforges, —; Dillon, ; Dillon, — Rendkívül hasznos elemzés alapján mutatja ki a vitamódszer alkalmazásának lehetőségeit az egyes tantárgyak keretében Hunya Márta Szemléltetés A szemléltetés demonstráció, illusztráció olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.

A bemutatás segítségével történő tanítás a legáltalánosabb és legősibb oktatási módszer, amelyet már az iskolázás megjelenése előtt, a családi, később a szakmai nevelésben, oktatásban is alkalmaztak, és jelenleg is alkalmaznak. A demonstráció a természettudományok, a zene, a művészetek oktatásában, az egyes mesterségek a valós lehetőségek módszere, az idegen nyelvek elsajátításában egyaránt jelentős szerepet tölt be.

A pedagógiai gondolkodás történetében a tanulásról vallott felfogás változásával a szemléltetésnek és általánosságban a szemléletességnek eltérő jelentőséget tulajdonítottak.

Mint a tanulásról szóló fejezetből kiderült, a szenzualizmus pedagógiája az érzékletes valóságból való kiindulást tekintette az ismeretszerzés egyetlen hatékony útjának.

doji stratégia bináris opciók videóhoz

Képviselői szerint az érzékelésen, észlelésen keresztül vezet az út az értelemig. A pedagógiai gondolkodók közül Comenius, Pestalozzi, Diesterweg, Usinszkij oktatásfelfogásában kap kitüntetett szerepet a szemléltetés. A demonstrációnak azonban nem az a kizárólagos szerepe, amit a szenzualista pedagógia neki tulajdonított, azaz, hogy a tanulót szembesíti a valósággal, hogy szemléltető bázist teremt a konkréttól az absztrakt felé haladáshoz.

Didaktika: Illusztrációk és egyéb

Bemutatásra a tanulás minden funkcionális fázisában szükség van és lehetőség is nyílik. A demonstráció azonban, mint jeleztük, a tevékenység elsajátításának is fontos kiindulópontja.

demó számla aton

Vannak tevékenységek, amelyek bemutatás nélkül nem sajátíthatók el, de minden cselekvésnél könnyebb a bemutatás valamely formáját követni, a valós lehetőségek módszere a verbális leírást. Gondoljunk a hangszeres zenére, az úszásra, a reszelésre, a sebész műtéti tevékenységére. De a fogalomtanulásban, az elméleti, az absztrakt ismeretek elsajátításában sem csak az induktív út esetében van a szemléltetésnek lényeges szerepe. Az elsajátított elvont törvényszerűségek gyakorlati alkalmazását is jól illusztrálhatjuk például egy film, mondjuk a vasgyártás folyamatát bemutató film segítségével.

A szemléltetés módszere az oktatási folyamatban hozzájárul a képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához.

A demonstráció eredményességének a valós lehetőségek módszere feltétele van. A módszer az oktatási folyamat szerves része, s mint ilyennek, kapcsolódnia kell a megelőző, illetve a következő módszerekhez, anyagrészekhez. A szemléltetés kezdetén strukturáló elvek bemutatásával, problémafelvetéssel, feladatkijelöléssel meg kell teremteni a tanulás feltételeit. A demonstrációnak minden tanuló által jól követhetőnek láthatónak, hallhatónak, érzékelhetőnek kell lennie.

A nem a valós lehetőségek módszere tanári kísérlet, a kivehetetlen írásvetítőábra, a kis képernyős televízió, a recsegő hangfelvétel mind gátjai a bemutatással történő tanulásnak.

A képi és általában az érzékletes megjelenítés lényeges és járulékos elemeket egyaránt közvetít. A lényeg kiemelése a demonstrációnak elengedhetetlen mozzanata. A mozgásos bemutatáskor ismétléssel, szóbeli figyelemfelhívással, a képi szemléltetésnél az egész bemutatása után a részek kiemelésével, feliratok, nyilak, körök, aláhúzás alkalmazásával, a kép felépítésével vagy lebontásával, animációs eljárások beiktatásával, a részletgazdag valóságos ábrák és a lényegüket mutató absztrakt sémák kombinálásával segíthetjük a lényeg kiemelését, a konkrétumtól az absztrakt irányába történő elmozdulást.

A tanulók aktivitásának, válaszainak, sőt kérdéseinek kiváltása ugyancsak feltétele a bemutatott jelenségek aktív feldolgozásának, amit a tanár kérdéseivel, a taneszközökön megfogalmazott kérdésekkel, feladatok kijelölésével, a bemutatás időleges megállításával érhetünk el.

A demonstrációhoz kapcsolódó visszacsatolás, az elsődleges rögzítések, részösszefoglalások ugyancsak feltételei az ismeretfeldolgozásnak. A demonstráció alkalmazását a tanulók, az adott osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, tanulói képességeihez kell igazítani.

A bemutatás összetettsége,a megismerőtevékenység irányításának, illetve a tanulói önállóságnak a mértéke,a cselekvéses, szemléletes, szimbolikus ismeretelsajátítás aránya mind módosíthatóa tanulók fejlettségének függvényében.

A bemutatás újabban terjedő, nagy önállóságotbiztosító változata a kollaboratív demonstráció, amelyben a tanár bemutatjaa problémákat, s a tanulóktól kéri, hogy tegyenek javaslatot a megoldásra, tegyenek fel kérdéseket, keressék rá a feleletet, értékeljék a tényeket, vonják le a következtetéseket. Comber—Keeves, A szemléltetés, mint az eddigiekben is láthattuk, általában nem elkülönülten, hanem szóbeli közléssel együtt jelenik meg.

A szó és a szemléletesség lehetséges kapcsolatát Zankov kutatásai alapján Babanszkij a következőkben foglalja össze: a pedagógus szóbeli közlés segítségével irányítja a tanulók megfigyelését, az elvégzett megfigyelésre alapozva a pedagógus szóbeli közlésével hozzásegíti a tanulókat az összefüggések átgondolásához, feltárásához, a szóbeli közlés megerősítésére vagy konkretizálására szolgál a szemléltetés, a megfigyeltekből közvetlenül ki nem derülő összefüggéseket, általánosításokat közli a tanár.

A felsorolt variációk különböző oktatási stratégiák, eltérő tanulásfelfogások részeként jelenhetnek meg. Az utóbbi évtizedekben a technikai fejlődés jelentős mértékben tágította a közvetett bemutatás lehetőségeit. Olyan jelenségekről kapunk szemléletes képet, amelyekhez korábbi földrajzi, időbeli távolságuk, elzárt jellegük, veszélyességük stb.

Mód nyílik arra, hogy minden felvételen lassítással, gyorsítással, animációval a megfigyelt jelenségek elemzését előmozdíthassuk.

Jelenlegi hely

A számítógépes szimuláció elméleti konstrukciók érzékletes bemutatását teszik lehetővé. Az internet segítségével olyan mennyiségű és minőségű illusztrációs anyaghoz juthatunk, amelyet néhány évvel ezelőtt elképzelni sem tudtunk.

HOGYAN KERESS PÉNZT AZ INSTAGRAMMAL? - ÚTMUTATÓ

A pedagógus szerepe ebben a tekintetben jelentősen megváltozik. A keresés leggazdaságosabb útjainak elsajátítása az elérhető információk szelektálásának, aktív feldolgozásának, elemzésének, értelmezésének, szintetizálásának elősegítése mind új feladatként jelenik meg.

Internetes jövedelemhírek

A pedagógus az órai közös munka számára előre letölthet állóképeket, mozgóképi részleteket, illetve a tanulók otthoni keresése, elemzése számára jelölhet ki témákat. Ezáltal a korszerű információszerzés képességét is fejleszti. Az oktatási eszközök lehetőségeinek bemutatásával a XII. Általános alapelvként érdemes megfogalmaznunk, hogy a közvetett bemutatással csak akkor helyettesítsük a valóságos tárgyakat, eseményeket, ha az tényleges előnnyel jár olcsóbb, többet mutat stb.

Egyébként ne váltsuk fel az élő falevelet a róla készült fényképpel, az egyszerű, jól látható, élményt jelentő kísérletet a róla készült filmmel stb. Az eddig elmondottak általában szóltak a szemléltetésről, a megállapítások egy része azonban csak a fogalmak, elméleti ismeretek elsajátításában megvalósuló bemutatásra érvényes.

Célszerűnek látszik kiemelni a tevékenységtanulásban alkalmazott demonstráció fő lépéseit, kívánalmait: A bemutatandó műveletet alkotó készségek és tudás alapos elemzése.

A megfelelő demonstrációs forma közvetlen vagy közvetett megválasztása. A vizuális és a szóbeli elemek kapcsolatának megtervezése. A tanulók számára rendszeres kérdezési lehetőség biztosítása.

A tanuló számára annak biztosítása, hogy a műveleteket segítséggel megismételhesse. Az egyéni gyakorlás lehetőségének biztosítása.

A TANULÓK KISELŐADÁSAI

A tevékenység értékelése, ha szükséges, újabb gyakorlás beiktatása. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a lehetőségeiben egyre gazdagodó szemléltetés a korszerű pedagógia fontos, a különböző oktatási stratégiákban eltérő funkcióval és módon alkalmazható módszere. Ugyanakkor a túlzottan gyakori alkalmazás csábításának ellent kell állnunk, nehogy megragadjanak tanulóink az ismeretelsajátítás konkrét-szemléleti szintjén. Munkáltató módszer A munkáltató módszer olyan gyakorlati módszer, amelynek során a a valós lehetőségek módszere tárgyakkal vagy eszközökkel manipulatív tevékenységet végeznek, egyénileg, párban vagy kis csoportokban tanári felügyelet alatt.

A munkáltató módszer lényege az, hogy a tanulás a tanuló aktív cselekvése során valósul meg. A tanteremben lévő a valós lehetőségek módszere tárgyak, speciális manipulatív eszközök, újságok, fényképek, számítógép, nyelvi laboratórium, szaktanterem egyaránt lehet a munkáltató módszer eszköze, környezete.

A manipulatív tevékenység különböző didaktikai feladatok elérését szolgálhatja. A tanuló cselekvése során megfigyelheti a tárgyak tulajdonságait, viszonyait, s ezáltal új ismeretek megszerzésének a forrása lehet, módot adhat korábbi ismeretek alkalmazására, gyakorlati készségek kialakítására, illetve begyakorlására, továbbfejlesztésére.

A munkáltató módszer az óvodától a felsőoktatásig minden szinten alkalmazható, legkézenfekvőbb formái a természettudományi és a matematikai ismeretek megszerzésében kínálkoznak, de a társadalomtudományokban és az idegen nyelvek tanulásában is alkalmazhatók. A munkáltató módszer bizonyos mértékig a demonstrációval azonos szerepet tölt be lehetővé teszi a valóság megfigyelését, elemzésétde míg a demonstráció esetében a tanár teszi hozzáférhetővé a jelenségeket, ő határozza meg a megfigyelés, az elemzés módját, ütemét, addig a munkáltató módszer esetében mindez a tanuló feladata.

A tanárnak a munka megtervezésében van jelentős szerepe: meg kell határoznia azokat a feladatokat, amelyek a tanulási célok elérését lehetővé teszik, biztosítania kell ezekhez a szükséges eszközöket, meg kell győződnie a szükséges előismeretek, tanulási képességek meglétéről, világossá kell tennie a tanulók számára a célt, a feladatot.

A tanulási folyamat nyomon követése és az értékelés Javasoljuk az iskoláknak, hogy motiválják a tanulókat rendszeres beszámoltatással — és főleg az önértékelés, önellenőrzés érdekében — online feladatokkal. Emellett természetesen a tanulási folyamat nyomon követésére számos lehetőség áll rendelkezésre, amelyek széleskörű alkalmazása és értékelése egyaránt fontos. Az alábbiakban néhány módszertani ajánlást és az értékelés céljai szerinti áttekintést nyújtunk.

Lehetővé kell tennie az egyénileg vagy kiscsoportban végzett munkát; elegendő időt kell hagynia; facilitátorként, illetve segítőként kell közreműködnie; majd a munka elvégzése után gondoskodnia kell arról, hogy a tapasztalatokból a megfelelő következtetéseket levonják, azokat összekapcsolják a korábbi ismeretekkel, beépítsék az oktatási folyamat egészébe.

A munkáltató módszer vitathatatlan előnye rugalmassága: különböző tantárgyakban különböző célok elérése érdekében alkalmazható; a tanulás folyamata motivált; a megszerzett ismeretek alaposak.

Hátránya ugyanakkor az idő- hely- és költségigénye.

SZEMLÉLTETÉS

Mindezeket figyelembe véve — a feltételek megteremthetősége esetén — a lényeges, alapos elsajátítást igénylő anyagrészek feldolgozása során célszerű alkalmazni. Más esetekben a tanári szemléltetéssel, demonstrációval helyettesíthető. Hunt és mts. A projektmódszer A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésében dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer alkalmazása.

A projekt kidolgozása történhet egyénileg vagy csoportosan, végeredménye minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás.

A projekt lényeges ismérvei: komplex probléma, amely nem köthető egyetlen tantárgyhoz, hanem tantárgyakat átfogó, tantárgyközi téma, a gyerekek teljes értékű tagjai, főszereplői a folyamatnak, a gyerekek által elfogadott, őket végig motiváló cél áll a középpontjában, valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik, csak kooperációban valósítható meg.

A visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk.

Hortobágyi, 39— A projektmódszer kialakulása a századfordulóra tehető. Kilpatrick a projektmódszer lényeges elveiként említi azt, hogy a valós lehetőségek módszere tanulásnak a célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra, a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie.

A gyermektanulmányozás elveivel összecsengően a teljes személyiség formálását, a a valós lehetőségek módszere a társadalmi valósággal való szoros kapcsolatát és az iskolán belüli rugalmasságot tartotta fontosnak. A módszer megfelelt Dewey pragmatikus tanulásfelfogásának, amely szerint a fogalmak elsajátítása a tárgyakkal végzett műveletek megfigyelhető következményeinek elemzése a valós lehetőségek módszere megy végbe.

S jól illeszkedett a módszer a húszas évektől terjedő cselekvés iskolája mozgalomhoz is, később a reformpedagógia különböző irányzataihoz. A harmincas évekig a Szovjetunióban is sok követőre talált. Magyarországon egyes reformpedagógiai irányzatok keretében alkalmazták a két világháború között.

A módszer a valós lehetőségek módszere során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor Kilpatrick, : a gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése, b egy esztétikai élmény átélése cikk megírása, színielőadás megtartásac egy probléma megoldása, d valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása.

A projektmódszer alkalmazásának lépései: a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása egy eredeti és kreatív projekt kiválasztása — a valós lehetőségek módszere sok ötletet felvetnek, megvitatnak és elvetnek a gyerekek — magában is kreatív feladat ; tervezés feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák, időtartam meghatározása; ebben a fázisban fontos, hogy az elvárt produktumot pontosan megfogalmazzuk, az értékelési kritériumokat közöljük, azaz a gyerekek számára világos legyen, hogy mit is várunk el tőlük; az életkor és a feladat függvényében a projekt időtartama órától néhány napig terjedhet ; kivitelezés az eredményes megvalósítás érdekében a gyerekek önálló kutatást is végezhetnek, de a pedagógust is kérhetik, hogy ismertesse meg őket a szükséges tudnivalókkal; a kivitelezés több fázisból áll, például: adatgyűjtés, feldolgozás, a produktum összeállítása ; zárás, értékelés.

nettrader bináris opciók

A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását egy színdarab, rádiójáték, videofelvétel vagy kiállításon közszemlére bocsátott makett, modell, diagram stb. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. A projektmódszernek megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és a tevékenység értékeléséig. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások stb.

A cél a tanuló szemében sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum, s a tanulás ehhez képest mindig eszközi jellegű, mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. Példaként említhetjük az egyik holland iskolában 10—18 éves tanulók részvételével több hónapon át készített A munkálatok során a gyerekek történelmet, földrajzot, fizikát tanultak, asztalosipari, hajóépítési, mázoló- stb.

Ugyancsak jó keretül szolgált ehhez egy másik projekt, amelynek során egy nagy hajóbőröndbe gyűjtöttek, illetve készítettek olyan termékeket és írásos produktumokat, amelyekkel egy másik országban élő gyerekek számára jól be tudják mutatni hazájuk és lakókörnyezetük kultúráját.

Egy harmadik osztályos tanulókkal megvalósított, közel egy hónapig tartó hazai projekt jól illusztrálja a feladat komplexitását. A Karácsony elnevezésű projekt keretében többek között olyan témaköröket dolgoztak fel, mint a valós lehetőségek módszere családdal kapcsolatos ismeretek, az ajándékozás, a Mikulással, ötletek további bevételre egy katonai városban karácsonnyal kapcsolatos versek, mesék, szavak gyűjtése, megfigyelték, milyen ajándékokat lehet és Ft között kapni, halmazokba rendezték a karácsonnyal kapcsolatos tárgyakat, ajándékot készítettek, műsort állítottak össze stb.

Darabos, 95— Az internetes együttműködési projektek lehetőséget adnak a külföldiekkel való együttműködésre, fejlesztik az idegen nyelvi kommunikációt, elmélyítik az internet használatát, és ösztönzőleg hatnak az egész életre szóló tanulási stratégiák kialakítására.

Blasszauer, 61— A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására.

Megvalósítása azonban nehézségekbe is ütközik: igényli a tantervi keretek megbontását, nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez.