Kereskedjen bárhol, bármikor

Platformok a gyors keresethez

Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években.

E platformoknak — vagy más néven social networköknek — nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk.

platformok a gyors keresethez

Jelen tanulmány vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom — nemcsak videó, hanem szöveg, kép, linkek, egyéb tartalmak is — alapvetően a felhasználó választotta nyilvánossághoz jut el, ahol aztán továbbterjedhet.

Hogy pontosan értsük: e helyütt azonos megítélés alá helyezzük a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert.

Otthoni-pénzkereset Állás

Ennek fő oka, hogy tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is.

Az Európai Unió új AVMS irányelve 1 is közös szabályokat alkot e két eltérő szolgáltatásra: az irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media platformokon megjelennek. Az államok előtt a platformok vonatkozásában tornyosuló feladat nem csekély: egyszerre kell biztosítani a felhasználók védelmét a beszéd által okozott sérelmekkel szemben, és biztosítani a szólás­szabadság platformok a gyors keresethez 4 — e két szempont pedig, mint látni fogjuk, sokszor nehezen egyeztethető össze.

Ráadásul e feladatot különösen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a tartalmak, a fel­használói beszéd megítélésének ügyében az állam átengedi a döntőbíró szerepét maguknak a platfor­moknak. A social media platformok és a demokratikus nyilvánosság 2. A beszéd új formái és a nyilvánosság kiszélesedése A social media platformok vitathatatlanul alapjaiban rendezték át a nyilvánosság szerkezetét.

Ezeken a weboldalakon keresztül tömegek tudják véleményüket közzétenni, mások véleményét megismerni, egymással megosztani, kommentálni. A platformokon közzétett tartalmak nyilvánosságának mértéke több változótól függ: egyebek között a platform méretétől felhasználói számátóla felhasználó ismerősei számától, illetve platformok a gyors keresethez adott tartalom mások általi továbbításának megosztásának volumenétől is. Nemcsak a nyilvánossághoz való hozzáférés módja és a nyilvánosság kategóriája változott meg, hanem a közzétett vélemény formája is.

Ennek legkézenfekvőbb példája a Facebook like gombja általi véleménynyilvánítás. A platformon bármely felhasználó véleményezheti az elé kerülő tartalmakat a like gombra kattintással vagy annak megérintésével. A Bland v.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

Az ügyben a Hampton város seriffjének megválasztását megelőző kampány idején a hivatalt közvetlen választás útján töltötték be a később újraválasztott seriff ellenében indult egy másik jelölt.

Ez utóbbi Facebookon elérhető kampányoldalán a seriff hivatalában dolgozó munkatársak egy része tetszésnyilvánítását fejezte ki a like gomb megnyomásával. Amikor az újraválasztott seriff ezen dolgozókat nem nevezte ki újból korábbi pozíciójukra, ők pert indítottak egyesülési joguk és szólásszabadságuk megsértésére hivatkozva.

A kerületi bíróság elutasította a keresetet, elutasítva a szimbolikus beszéd doktrínájának alkalmazását, ami a social media platformok működését értő szakmai közösségben éles kritikát váltott ki. A munkavállalók érdeke véleményük kinyilvánításában megelőzi a seriff azon érdekét, amely a közösség zavartalan szolgálatához fűződik.

platformok a gyors keresethez

A like gomb alkalmazása valóban értékelhető véleményt hordoz, és ezt a fellebbviteli bíróság helyesen ismerte fel. A like gomb véleményjellegének kérdése más módon is megközelíthető. Kérdéses, hogy egy adott tartalom linkjének másokkal való megosztása és az azzal kapcsolatos tetszés kinyilvánítása a z adott esetben jogsértő tartalom újbóli közzétételének számít-e. Egy amerikai ügyben a bíróság ezt elutasította, arra alapozva, hogy a cikk linkjének közzététele nem módosítja a más által közzétett tartalmat, a like pedig szintén nem azonos az újraközléssel.

De ha a like gomb használata vélemény, akkor a szólásszabadság általános korlátai is meg­felelően alkalmazandók vele kapcsolatban.

Az Első Alkotmánykiegészítés hatályán kívül pedig az amerikaitól eltérő jogrendszerek e kérdés megítélésekor hangsúlyosabban kezelhetik a sze­mélyiségi jogok védelmének szempontját.

A rágalmazó állítással kapcsolatos like — ami tehát a valótlan és sértő állításokkal való egyetértést fejezi ki — maga is rágalmazónak minősülhet. Egyes kutatások azonban arra következtetnek, hogy a social media, a jellegénél platformok a gyors keresethez, a felhasználók véleményének elhallgatását is elősegítheti.

A kutatás szerint azok, akiknek a véleménye nem azonos a többségével, a családi vacsoraasztalnál éppúgy csöndben maradnak, opció kg a Face­bookon.

Homályos marad, hogy ez a probléma kezelhető lett volna-e a korábbi kanadai szabályozás szerint.

platformok a gyors keresethez

Kanada Legfelső Bíróságának döntése a Crookes v. Newton ügyben 13 ahol a bíróság úgy ítélt, hogy egy cikkben a hiperhivatkozások önmagukban platformok a gyors keresethez képeznek közzétételt fel­veti a kérdést, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás, az újraközlés és a helyeslés határa.

A ­like-olás, a retweetelés vagy az emoji használata tekinthető a véleménynyilvánítás olyan formájának is, amely pozitív cselekvés — nem úgy, mint a hiperhivatkozások —, már amennyiben véleménynyilvánítás. Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció e formái közül a retweetelés állhat a legközelebb a hiperhivatkozás felhasználásához a Crookes-döntés szerintés ezért különbséget kell tenni a véleménynyilvánítások e formái között.

platformok a gyors keresethez

A buborék és a platformok használatának más pszichés következményei A szűrőbuborék-elmélet szerint az internetes kapuőrök a társadalmi kohézió gyengülését idézik elő azzal, hogy a felhasználóiknak tetsző, az ő egyetértésükkel találkozó a bináris opció platina mutatója teszik leginkább láthatóvá. Ezen tartalmak kiválasztása az egyes felhasználókról gyűjtött adatok értékelése nyomán történik, azaz minél több időt tölt valaki egy adott platformon vagy minél inkább képes az adott platform rögzíteni az illető egyéb online aktivitásátaz annál pontosabban lesz képes meghatározni az egyén érdeklődési körébe tartozó platformok a gyors keresethez, számára pontosan célzott hirdetéseket kínálni, a Facebook esetében pedig összeállítani hírfolyamát news feed.

Az emberi psziché jobban fogadja azon tartalmakat, platformok a gyors keresethez a saját véleményét tükrözik vissza, amelyekkel egyetért, a platformok logikája szerint pedig minél inkább ezeket keresi, annál inkább lesz minden más — a véleményét vitató, eltérő álláspont — számára láthatatlanná; ez a Sunstein-féle Daily Me Napi Énamelynek legfontosabb támogatói a social media platformok. Persze kérdéses, hogy melyek ezek a források.

A felhasználók jó része egyszerre több platformon is aktív, de ezek sokszor hasonló üzleti modell és tartalomrendezési elvek szerint működnek, azaz nem szüntetik meg, sőt inkább kumulálják a buborékhatást.

Kérdés továbbá, hogy nem gyengíti-e a több forrásból való tájékozódás lehetőségét az, ha egy platform akkorára nő, hogy az már önmagában kétségessé teszi a sokszínű tájékozódás reális megvalósulását.

Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a Facebooknak második negyedévében 2,23 milliárd opciók számítása megy havi felhasználója volt, 21 akkor a problémát könnyen globális naptár az opciókhoz emelhetjük.

A Facebook üzleti modellje arra épül, hogy a felhasználók minél platformok a gyors keresethez személyes adatot, tartalmat osszanak meg, és minél intenzívebb interakciót folytassanak egymással, ehhez pedig bizalom szükséges, amit a szolgáltatás manipulatív módon igyekszik kialakítani a felhasználókban.

Egy, a Facebook által átadott adatok alapján végzett kutatás szerint ez nem is különösebben nehéz. Az érzelmi hatásokat vizsgáló kísérletben ezer Facebook-felhasználó vett részt anélkül, hogy tudott volna róla. A több negatív, szomorú, dühítő tartalommal szembesülő felhasználók maguk is szomorúbbak és dühösebbek lettek közzétett tartalmaik tanúsága szerinta vidámabb tartalmat fogyasztók pedig jókedvűbbek. A social media mint közfórum A social media platformok minden negatív jelenség ellenére a nyilvános kommunikáció színterei.

Ez a kommunikáció osztozik a szólásszabadság általános korlátaiban, 28 illetve támogatja, előmozdítja a hasonlóan gondolkodók egyesülési jogának és gyülekezési jogának gyakorlását. Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, hogy ki lehet-e tiltatni e platformokról egyes felhasználókat bűnmegelőzési megfontolásokból. Kiemelten fontos kérdés ez a szexuális bűnözőkkel kapcsolatban, akik könnyedén kerülhetnek kapcsolatba kiskorúakkal a platformokon keresztül.

Így keress extra bevételt otthonról!

John Hitz amellett érvel, hogy az ilyen bűncselek­mények miatt elítéltek — a büntetés végrehajtását követő — általános kitiltása nem fér össze a szólásszabadság védelmével. North Carolina ügyben, 37 a második jelentős olyan döntésében, amely a szólásszabadság internetes érvényesülésével foglalkozott, húsz évvel a Reno v.

ACLU ügyet követően. Az amerikai joggyakorlat háromféle közfórumot különböztet meg, amelyeken a szóláskorlátozás megítélése eltérően alakul. Az első a hagyományos közfórum közterek, utcák, parkokahol a szólásszabadság gyakorlása is bevett hagyomány, a második a kijelölt vagy hogyan lehet pénzt rabságban keresni közfórum, amely a platformok a gyors keresethez gyakorlásának nem hagyományos, de erre a célra használható helye például előadótermek, amelyek igénybevétele a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulásához van kötvea harmadik pedig a nem nyilvános fórum, amely nem arra szolgál, hogy ott valaki beszélhessen, de erre mégis sor kerülhet kórház, börtön, katonai bázis.

Samuel Alito bíró a Packingham-döntéshez fűzött párhuzamos indokolásában vitatta is annak jogos­ságát, hogy a Bíróság az internet egészét utcákhoz és közparkokhoz hasonlítja. A platformokhoz bináris opció 10 centtől felhasználói hozzáférést e felfogás szerint az állam jogi eszközökkel nem tilthatja meg, de a szolgáltató igen, és legfeljebb a diszkriminációellenes szabályok korlátozzák ebben. A szólásszabadság tradicionális felfogása szerint a social media platform platformok a gyors keresethez magántulajdonú bevásárlóközponthoz hasonlít­ható, ahonnan a tulajdonos vagy üzemeltető bárkit eltávolíthat, platformok a gyors keresethez megsérti a házirendet, illetve a közösségi együttélés általa meghatározott szabályait.

Élen jár például a Twitter-használatban Donald Trump amerikai elnök, aki vélelmezhetően már többször megsértette a szolgáltatás beszéddel kapcsolatos szabályait, mégsem tiltották ki a platformról, hiszen amit ott mond, még ha gyalázkodó vagy rágalmazó is, hír­értékkel bír 47 és persze reklámértékkel a szolgáltatás számára.

A Twitter és felhasználója viszonyában az uralkodó felfogás értelmében a közfórumdoktrína nem alkalmazható, de felhasználó és felhasználó között, ha az egyik egy választott politikus, akkor már igen. Vagyis az a felület, amelyet nyilvános politikai kommuniká­cióra használnak egy social media platformon, lehet közfórum. A bíróság részletesen elemezte a közfórumdoktrína alkalmazhatóságának kérdését, majd megállapította, hogy az elnöki fiók kijelölt vagy korlátozott fórum, amelyről nem lehet kitiltani azokat, akiknek véleménye nem sérti meg a szólásszabadság határait a kitiltás oka az ügyben érintettek kommentjei voltak, amelyek vitába szálltak az elnöki tweetekben foglaltakkal.

A tömeges online véleményközlés lehetősége és a social media platformok ­felvirágzása kikezdte a hagyományos újságírás üzleti modelljét és szakmai követelményeinek ­érvényesülését. A tényfeltáró újságírás — a reklámbevételek zuhanásával, így a sajtó anyagi ­megrendülésével — visszaszorult, helyébe pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tar­talom-előállítás lépett.

A közönség szokásai átalakultak, és a terjedelmes, alapos cikkeknek ha megszületnek nem akad elég sok olvasója. Ez a jelenség kedvez a hamis hírek fake news terjedésének, a lokális hírszolgáltatás visszaszorulása pedig a helyi szintű korrupció növekedésének, a politikai közbeszéd romlásának, a választási kampányok vásári komédiává züllésének és a szélsőségek erősödésének.

A trollok pedig provokálnak, gyalázkodnak és ellehetetlenítik az előremutató vitát, ráadásul a social media platformoknak ez nem platformok a gyors keresethez baj, sőt előnyükre válik: a minél hevültebb, aktívabb interakció szolgálja a gazdasági érdekeiket, nem pedig a higgadt, nyugodt beszélgetés.

A hírfolyam személyre szabott jellege és az ingyenes és tömegesen elérhető junk news elveszi a hagyományos média piacát. A Facebook ráadásul nemcsak a híreket és a hagyományos újságírást kebelezte be, hanem mindent — a politikai kampányok, a bankrendszer, a szórakoztatóipar, a kereskedelem, de még a kormányzat és a nemzetbiztonság sem úgy működnek már, mint a nagy social media platformok előtti időben. A social media platformok a hamis hírek terjedésének, azaz a valótlan információk szándékos terjesztésének tág teret adnak.

Egy másik a platformok architektúrája, valamint a rajtuk zajló kommunikáció jellege, ami a szenzációhajhász, gyors, rövid ideig érdekes tartalmak terjedését támogatja. Hamis hírek mindig is voltak, a média kora előtt és a technológiai fejlettség korábbi szakaszaiban is — ami ma más, az a tömegesség és a terjedés sebessége, illetve az a jelenség, hogy az új információs platformok nem véletlenszerűen terjesztenek hamis híreket, hanem ideális terepet biztosítanak a tenyészetükhöz. Előfordul, hogy egy gyilkos élőben közvetíti a Facebookon, ahogy lelő egy embert, és így szerez közönséget magának, amelyhez a platform hiányában nem jutna hozzá.

A platformok alapvetően alakították át a nyilvános teret; nem csupán lehetőséget adnak a tartalmak megjelenítésére, hanem aktívan formálják őket, és kiválogatják a felhasználók elé kerülő információáradatot. Technológiai vagy médiavállalatok?

Minden platform

A Facebook szinte vallásos dogmaként hirdette magáról, hogy amit szolgáltatásként nyújt, az egy semleges platform, és nincs köze ahhoz, hogy a felhasználói mire és hogyan használják. Az elmúlt évek eseményei miatt ez az álláspontja tovább nem tartható. A platform ra eljutott odáig, hogy felelősséggel tartozik a nyilvánosságnak például a demokráciáért is, hasonlóan a médiához, illetve a kiadókhoz. De ne felejtsük el azt se, hogy a Facebook már előtt sem volt semleges platform.

Algoritmusai által minden felhasználója számára személyre szabott hírfolyamot állít elő, amelynek beállításai ugyan függenek a felhasználótól is, teljes egészében nem uralható. A hírfolyam beállításai természetesen a platform gazdasági érdekeit szolgálják, ami legitim érdek, de semleges magatartásnak aligha tekinthető.

ВР начала неистово мигать, когда ядро захлестнул черный поток. Под потолком завыли сирены. - Информация уходит. - Вторжение по всем секторам.

Ráadásul, mint a Trending Topics-ügyből kiderült, e beállításokat akár politikai manipuláció érdekében is meg lehet változtatni. A social media platformok anélkül váltak a hírszolgáltatás legfontosabb helyszíneivé, hogy maguk akár egyetlen hírt is gyűjtenének, egyúttal uralják az online médiaterjesztési piacot is. Csak első negyedévében millió hamis Facebook-fiókot zártak be. Mára nehezen megkérdőjelezhetővé vált, hogy a platformszolgáltatók a tartalmak felőli döntéshozatal kérdésében hasonlatosak a hagyományos médiához, ennek következtében pedig a szelekcióban manifesztálódó szólásszabadságuk is védelemre érdemes.

Ha a platformnak véleménye van, akkor az alkotmányos védelmet kap, de a jogi doktrínák megfelelő alkalmazásával korlátozható is.

A platformok szabályozása a jog eszközeivel 3. Bevezetés A social media platformok működése nem mentes az állami szabályozástól. A szólásszabadság érvényesülésének és korlátai megfelelő alkalmazásának kérdései a platformokon zajló nyilvános kommunikációval kapcsolatban is felmerülnek; az Egyesült Államok és Európa szabályozása között e tekintetben is jelentős eltérés figyelhető meg.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából - In Medias Res

Amikor állami szabályozásról beszélünk, két problémát érdemes elkülöníteni: az egyik a felhasználók egymás közötti vitáinak, illetve jogi felelősségének megítélése, a másik a platformok jogi felelősségének kérdése. A felhasználók egymást az offline világban megszokott módon perelhetik, például rágalmazásért vagy a magánélet megsértése miatt, illetve a bevett módon tehetnek feljelentést, ha bűncselekmény el­követésére, például gyűlöletbeszédre vagy erőszakra uszításra gyanakszanak.

 Un punqui.

A jogi eljárások ugyanazok, de a social medián keresztül történő véleménynyilvánítás módja, formája, hatása és az elért nyilvánosság így az okozott kár vagy előidézett veszély eltér az offline közlések ha­sonló paramétereitől, ezért a szólásszabadság határainak vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a social media platformon zajló kommunikáció sajátosságaira.

A platformok felelőssége bonyolult kérdés; a platform maga nem a jogsértő vélemény elsődleges közlője, hanem csak lehetőséget biztosít mások számára a közlésre, maga pedig sorrendbe állítja, megjeleníti a különböző tartalmakat a többi felhasználó számára. Az európai jogi megközelítés szerint azonban részt kell vennie a jogsértő tartalmak eltávolításában, amit ha elmulaszt, felelőssé válik az adott tartalomért.

Az állami szabályozás így bevonja a megsértett ­jogok orvoslásának rendszerébe a platformszolgáltatókat is, amelyeknek ezáltal döntést kell hozniuk az érintett tartalom jogszerűsége felől — ezzel a jogalkalmazás mintegy vegyesen állami bírósági és magánkézbe kerül. A platformszolgáltatók ezzel a tartalom platformok a gyors keresethez felől döntő médiavállalatokká válnak, egyúttal a jogalkalmazás és jogérvényesítés fontos szereplőivé is.

Alkalmazandó jogszabályok A social media platformok az EU közös joga szerint tárhelyszolgáltatónak minősülnek, tekintettel arra, hogy e szolgáltatások a felhasználói tartalmakat saját rendszerükben tárolják, rendezik, elérhetővé teszik, így az elektronikus kereskedelmi irányelv szabályai szerint el kell távolítaniuk azon jogsértő tartalmakat, amelyek ilyen jellegéről tudomást szereznek, de előzetes ellenőrzési vagy általános monitorozási kötelezettség nem írható elő számukra.

A kérdés az, hogy az irányelv platformok a gyors keresethez Sérti-e ez a monitorozási kötelezettség tilalmára vonatkozóan az platformok a gyors keresethez foglaltakat?

Az Eker. A social medián keresztül zajló kommunikáció osztozik az offline világban érvényesülő szóláskorlátozásokban. Ami például Európában a szólásszabadság által védett vélemény, az egy iszlám államban blaszfémia lehet, ami súlyos büntetésért kiált.

Az egységes standard hiánya pedig — mivel egy vitatott tartalom bárhol elérhető, és a platformon gyorsan sokszorozódik és terjed — feszültséghez és erőszakhoz vezethet. Robert Kahn a holokauszttagadás példáján keresztül azt veti fel, hogy a szóláskorlátozások — részben az egy­séges standardok hiánya miatt — csak kevéssé hatékonyan tudnak megvalósulni, platformok a gyors keresethez egy sérelmes tartalom azon országokba is könnyen eljut, amelyekben egyébként tiltva van, és ezzel a Facebook vagy a YouTube korában nem is igen lehet mit kezdeni.

Lehet persze, földrajzi helyre szabott korlátozással: geoblockinggal, de egyedi, gyorsan terjedő tartalmak esetében ez kevéssé hatékony. Az AVMS irányelv óta vonja szabályozás alá a lekérhető médiaszolgáltatásokat, amelyek az interneten keresztül is elérhetők lehetnek, de ezek sorába a social media nem illeszthető be.

platformok a gyors keresethez

Ennek fő oka az, hogy a lekérhető médiaszolgáltatást nyújtónak a közzétett tartalmakkal kapcsolatban szerkesztői felelőssége van, maga rendeli meg, vásárolja őket, mindenesetre dönt a tartalmak közzététele felől, 92 a social media viszont csak platformot biztosít a kommunikációnak, a tartalommal kapcsolatban előzetes döntést általában nem hoz hozhat, ha előzetes szűrést alkalmaz, de az a tartalmak egy adott körére terjed csak ki.

A platformok térnyerésével, csaknem egy évtizeddel az irányelv előző módosításának le­zárulta után, világossá vált, hogy a médiaszabályozás ilyen szűk értelmezése nem tartható fenn tovább.

Az AVMS irányelv módosítására irányuló, májusában közzétett javaslat ­ennek megfelelően bevezette a videómegosztóplatform-szolgáltatás, valamint a videómegosztó­platform-szolgáltató fogalmát.

platformok a gyors keresethez

Ugyanez igaz a közösségi médiaszolgáltatásokra is, amelyek az információmegosztás, a szórakoztatás és az oktatás fontos médiumává váltak, többek közt azáltal, hogy műsorszámokhoz és felhasználói videókhoz biztosítanak hozzáférést. Ezenfelül ezek a szolgáltatások jelentős hatással bírnak annak okán is, hogy megkönnyítik a felhasználók számára más felhasználók véleményének alakítását és befolyásolását.