Hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta
Tartalom
Irodalom Előszó Ezt a könyvet ben fejeztem be a Gyorsuló idő sorozat szerkesztőjének segítségével. Mivel ez után a sorozat megszűnt, már nem jelent meg nyomtatásban.
Most ismét lehetőségem nyílt megjelentetni annak az egyháznak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a jóvoltából, amelynek aktív és elkötelezett tagja vagyok. Újra olvasva, és a nyomdakész kézirat alapján kipótolva a hiányokat, kijavítva a hibákat, melyek a korábbi hanyag gépelésből adódtak az ABCD Kiadó megjelentette a könyvet elektronikus formában, így került fel a Magyar Elektronikus Könyvtár kötetei közé, sajnos sok hibávalelgondolkodtam azon, hogy aktuális-e még, nem vált-e menthetetlenül idejétmúlttá, hiszen azóta nagyon sok minden történt, és ma már én is nagyon másképp gondolkodom, mint harminc évvel ezelőtt, amikor írtam.
Végül úgy döntöttem, hogy a téma ma is érdekes és aktuális, az elemzés pedig ma is vállalható. A könyv alapjául az a résztvevő megfigyelés módszerével végzett egyéves kutatás szolgált, amit az as évek elején a Hit Gyülekezetében végeztem. Az ott szerzett tapasztalataimat tettem szociálpszichológiai elemzés hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta.
A kéziratban egyetlen mondatot változtattam meg, egy nehezen értelmezhető asszociációt. Mélységes hálával és szeretettel emlékezem itt Popper Péterre.
Az ő segítsége nélkül nem tudtam volna feldolgozni azt a hatalmas élményanyagot, amit a gyülekezeti élet számomra jelentett, és e nélkül a könyv sem született volna meg. Én tulajdonképpen hálával gondolok vissza a Hit Gyülekezetére is, mert a köztük szerzett tapasztalatok nélkül nem lennék ma elkötelezett hívő.
De tény, hogy az a fajta lelkiség és csoportélet, amit ott tapasztaltam, nekem nem való. Ennek a "nem valónak" is dokumentuma ez a könyv. Bevezetés Ez a könyv egy vallási közösség életének leírását és e jelenség értelmezésének kísérletét tartalmazza.
Mint ilyen, az esettanulmány műfajába tartozik, hiszen egy jelenség egy konkrét megnyilvánulásának elemzése. Az elemzés biztonságához hozzájárult, hogy bár a tanulmányban szereplő gyülekezetet ismerem a legjobban, mivel egy évig a tagja voltam, de azóta más vallási csoportokban is jártam, és sok hívővel beszélgettem. Következtetéseim azonban nyilvánvalóan csak bizonyos határok között érvényesek a vallási közösségekre általában, hiszen a tanulmányban szereplő gyülekezet a hívő életnek csak egy lehetőségét, a szektavallásosságot reprezentálja.
Választ kerestem arra a kérdésre, hogy miért szaporodnak hazánkban, az utóbbi időkben a vallási kiscsoportok, bázisközösségek, imacsoportok, melyeknek számát Tomka Miklós Tomka több százra becsli. A jelenségről a mindennapi élet tényei is tájékoztatják az odafigyelőt, hiszen nap, mint nap találkozhat az utcákon ezen csoportok tagjaival, akik felajánlják neki, hogy bevezetik őt a hit rejtelmeibe. Az elmúlt időszak vallásszociológiai kutatásai lásd: Tomka ; Tomka bizonyították, hogy ezek az új hívők túlnyomórészt városi, magasabb végzettségű fiatalok, megfordítván azt a trendet, mely szerint a templomok látogatóinak többsége évtizedeken keresztül a falusi, idősebb, alacsony iskolázottságú rétegből került ki.
Amikor a tanulmányban szereplő gyülekezetbe tartoztam, az gyorsan növekvő csoport volt: tagsága egy év alatt száz főről száznegyvenre szaporodott. Információim szerint a taglétszám azóta is nagymértékben növekedett. Több mint felük egyetemet, főiskolát végzett vagy felsőoktatási intézményben tanult, harmaduk érettségi bizonyítvánnyal rendelkezett, a fennmaradó hányad nagyrészt szakmunkásokból állt, és akadt a tagok között néhány középiskolai tanuló.
Csak az idősebbek között voltak néhányan, akik csupán elemi vagy általános iskolát végeztek. A gyülekezetbe kerülők nagy többsége egyedülálló volt, mindössze három olyan párról tudok, akik házasként ismerkedtek meg a csoporttal. A közösség bináris opciók a bnexen negyedrésze vidékről került fel a fővárosba vagy környékére, több esetben a gyülekezet más tagjainak aktív segítségével.
A hívek kb. Részletesebb kérdezésre ezek többségéről kiderült, hogy a nagy egyházakból "kifelé tartó" családokról volt szó, akiknek mindennapi életében már nemigen játszott szerepet a hit, az istentiszteletek látogatását elhanyagolták, a szentségekkel már csak ritkán és formálisan éltek, hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta gyülekezeti életben sem vettek részt.
Öt évet töltött az agymosó szektában, megbánta – új magyar könyv a szcientológiáról
Figyelembe véve a hazánkban az elmúlt évtizedekben zajló hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta folyamatot, természetesebb lett volna, ha gyermekeik hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta tovább folytatják a vallástól való elfordulásnak a szülők által megkezdett útját. Kérdés tehát, hogy miért fordultak vissza, de az is, hogy miért így, a vallásosságnak a csoport által képviselt formáját választva tették ezt. Ahogy a szekularizáció jelensége is mély társadalmi gyökerekkel rendelkezik, megakadásának magyarázatát is a mindennapi élet jelenségvilágában kell keresnünk.
A gyülekezethez tartozók nagy hányadának vallásos előzményei véleményem szerint azt magyarázzák, hogy a mindannyiunkat sújtó társadalmi problémákra miért pont ezt a megoldási formát választották, és miért nem a hétköznapokban oly gyakran látható "magán szekták" valamelyikét, mint például a munkába temetkezést, az anyagi javak hajszolását, az emberi kapcsolatokat pótló ivászatokat, a narkomániát, a "családi tűzfészket", a gyerekekért hozott "áldozatot", az egy szakmát űzők beltenyészeti szektáit, és így tovább.
Úgy látom, hogy mindezek a formák ugyanarra szolgálnak, mint a vallási gyülekezetek, hogy segítségükkel a mindennapi élet szereplői elmenekülhessenek ugyanazon társadalmi értelemben patogén jelenségek elől, melyektől mindannyian szenvedünk.
A társadalmi hiányjelenségekre gondolok itt: az értékek és normák eróziójára, a bővülő elvárások forradalmára, a személyiségintegráció nehézségeire, az emberi kapcsolatok törékenységére és hiányára, a sodródásra, az idő elértéktelenedésére, a világ dolgaiban eligazító ideológiák hiányára.
Balogh-Gergely, História könyvtár. Kronológiák, adattárak, 1.
Mikor a mentális problémákkal és életvezetési nehézségekkel küzdő emberek tömegeivel találkozó szakember ezeket felsorolja, tudja, hogy a fenti jelenségek mind a közösségek hiányának egyes aspektusait, a társadalom dezintegrációjának tüneteit jelentik. Ez a probléma hozza létre a társadalmi beilleszkedési zavar bővített újratermelését. A nagy egyházakban működő bázisközösségek, szaporodó egyházon kívüli kiscsoportok erre a bajra kínálnak megoldást, és ennek az ajánlatnak köszönhetik sikereiket.
Mindezek miatt a tanulmányban szereplő gyülekezet életét öngyógyítási kísérletnek tartom, szociálpszichológiai értelemben. Erre a megszorításra itt azért van szükség, mert a hívek esetében nem pszichiátriai értelemben beteg emberekről van szó.
Ismertebb szekták Magyarországon
Láttam ilyeneket is a gyülekezetben, de rajtuk nem tudtak segíteni. Ez a felvetés nem erőltetett, mivel ők is gyógyító közösségnek tekintik magukat. Bizonyságtételeikben mindannyian arról beszéltek, hogy milyen problémákkal küzdöttek megtérésük előtt, és hogy "Isten megváltotta" őket ezektől.
A betegséget igen konkrétan körülírták. Beszámolóikban céltalan sodródásról, társtalanságról, megoldatlan élethelyzetekről, neurotikus tünetekről, narkomániáról és alkoholizmusról beszéltek, és maguk voltak a "reklámtáblái" az általuk kínált "gyógyulásnak": a velem szemben ülő fiatal emberekről lelki béke, megelégedettség és öröm sugárzott.
Tulajdonképpen egy olyan életet ajánlottak, melyben egészségesen, jól lehet élni. A fenti feltételezés alapján kerestem azokat az érintkezési pontokat, melyek a csoportot a mindennapi élet világához kötik. Vizsgáltam, hogy annak hatásrendszeréből mit szándékozik tagjainak életéből kiszűrni.
Ezeken a pontokon érhetők tetten az öngyógyítási törekvések. Egy marginális jelenségnek hiszen nem nagy tömegeket érint a vallásosság újjáéledése amúgy is csak annyiban van érdekessége, amennyiben leképezi a mindennapi élet problémavilágát. Cseppet sem biztos, hogy a marginális jelenségek lényegtelen okokra vezethetők vissza, sőt, sokszor a "margón" jobban látszanak a központi problémák. Válsághelyzetekben a mindennapi élet szereplői igen sokféle módon keresik a megoldást.
A vallásosság újjáélesztése csak egy e kísérletek közül. Egy hívő közösség élete ilyen szempontból azért is könnyebben vizsgálható, mert saját ideológiával rendelkezik, ki is mondja valamilyen formában, hogy miről van szó. Más, gyökereikben és hatásmechanizmusaikban nagyon hasonló formák nem rendelkeznek ilyen előnnyel. Így talán ezek megértéséhez is szolgáltathat néhány adalékot ennek a "szókimondó" formának a vizsgálata. A tanulmány fejezetcímei a mindennapi élet problémavilágával való érintkezési pontokat kívánják megmutatni.
A címek ötletét Eriksonnak "Az emberi fejlődés nyolc szakasza" című tanulmányából vettem. Vitatkoznék e könyv lapjain mindazokkal a hiedelmekkel, előítéletekkel, elítélő vagy pártoló elfogultságokkal, melyek a közvéleményben élnek a vallás újjáéledésének jelenségével kapcsolatban.
Nem érthetek egyet sem azokkal, akik a hívő embereket "nem normálisnak" minősítik, vagy úgy vélik, "ezek olyan szerencsétlenek, akiknek valamiféle mankóra van szükségük", de azt sem hiszem, hogy a vallásosság felélesztése társadalmi gondjaink rendezésének legjobb eszköze. A vallás ellentmondásos jelenség. Ennek tudata és tapasztalása irányított e munka megírása közben. Végiggondolva a gyülekezet életének történéseit, kísérletüket menekülési formának látom: olyan tüneti kezelésnek, mely csupán elfedi a bajt, méghozzá az illúzióképzés eszköztárának segítségével.
Zárt, szektaszerű csoportokban általában megfigyelhető ez a jelenség. Az általam vizsgált vallási közösségre ez fokozottan érvényes, hiszen egy olyan irányzathoz csatlakoztak, mely a vallásos élményt helyezi a hitélet középpontjába. Az érzelmi szenzációk pedig képesek elfedni a realitást, fájdalomcsillapítóként megkímélni az egyént a valósággal való szembesüléstől.
Amikor megismerkedtem velük, a gyülekezet három éves múltra tekintett vissza. Elmondásuk szerint egy hét fős imacsoport jelentette a közösség magvát, mely a katolikus egyházból vált ki a kereszténység új útjait keresve.
Az úgynevezett karizmatikus mozgalom egyik észak-amerikai ágához csatlakoztak, ennek képviselői ismertették meg a mozgalom elveit és hitéleti sajátosságait a gyülekezet mai vezetőjével. Máig is szoros kapcsolatot tartanak fenn a külföldi hittársakkal, az Egyesült Államokból jött vendégek gyakran látogatják meg őket. A karizmatikus megújulás a charisma természetfeletti adományt, képességet jelentő szóból mozgalma társadalmi hátterüket és lelkiségi formáikat tekintve nagymértékben eltérő irányzatok halmazát jelenti.
A téma meglehetős bonyolultsága miatt olvasmányaim alapján lásd például: Boros ; Edwards ; Fars ; Klempa ; Szigeti ; Walker ; Wallis itt csak arra vállalkozom, hogy felvázoljam a mozgalom kialakulásának történetét, és megpróbáljam elkülöníteni azon belül a társadalmi hátterük szempontjából legeltérőbb ágazatokat.
FAZEKAS CSABA: KISEGYHÁZAK ÉS SZEKTAKÉRDÉS A HORTHY-KORSZAKBAN
A karizmatikus mozgalom közvetlen szellemi elődje a pünkösdizmus, mely az Amerikai Egyesült Államokból indult hódító útjára a XX. Hitéletének több jellegzetességét a múlt századi megszentelődési mozgalmakból, a fundamentalizmus irányzatából és az afroamerikai vallásosság formáiból merítette. A XIX.
A fundamentalizmus bibliamagyarázati elve szerint a kereszténységben vissza kell állítani az apostolok-korabeli állapotokat. A rajongó, spontán afroamerikai vallásosság hatásaként jellemzi a pünkösdista gyülekezetek istentiszteleteit az extatikus túlfűtöttség, zenéjükre is nagy hatással volt a spirituálék dallamvilága.
A mozgalom a második világháborúig az egész világon elterjedt.
KOZMA JUDIT: LÁTLELET A MEGVÁLTÁSRÓL
A két világháború között Magyarországon is megjelent, az amerikás magyarok alapították hazánkban az első pünkösdista gyülekezeteket. Az as években a pünkösdizmus mozgalma a történelmi egyházakba is behatolt, és világszerte sok újabb, e szellemi irányzatban gyökerező független gyülekezet jött létre.
Ettől az időszaktól számítjuk a mozgalom második hullámát, ezt nevezik karizmatikus megújulásnak. A teológusok ezt a mozgalmat a kereszténységnek a római katolikus és protestáns egyházak melletti harmadik, leggyorsabban terjedő ágának tartják. A tagjainak számára vonatkozó becslések 15 és 35 millió között ingadoznak.
Pontos statisztikai adatokat közölni róluk lehetetlen, mivel a mozgalomhoz tartozó csoportok egy része a történelmi egyházakon belül jött létre, és máig sem vált el szervezetileg azoktól. A helyzet áttekintését nehezíti továbbá az egymással csak laza összeköttetésben lévő irányzatok nagy száma, és az, hogy sok olyan csoport is van, mely egyetlen missziói szervezettel sincs kapcsolatban.
Abban a teológusok egyetértenek, hogy a karizmatikus megújulás leggyorsabban Afrika és Latin-Amerika országaiban terjed. Társadalmi hátterük különbözősége miatt így mindenképpen meg kell különböztetnünk a nyugati világban és a harmadik világban létrejött karizmatikus közösségeket. Ugyanis ez utóbbiakban e népek felszabadulási törekvései találtak ideológiai és közösségi formát. A mozgalom terjedését ezekben az országokban elősegítette, hogy ez a vallási forma nem rendelkezik dogmatikai kötöttségekkel, sokféle kultúraelemet képes magába olvasztani, így be tudja fogadni e népek hagyományait is.
A nyugati változattal - melynek honosítása a tanulmányban szereplő gyülekezet hitélete - érdemes itt részletesebben foglalkoznom. E változaton belül meg kell különböztetnem a nagy egyházak keretein belül létrejött karizmatikus közösségeket az egyházon kívüliektől, melyek inkább szektaszerűek.
De nézzük előbb a társadalmi hátteret, melyben e hogyan keres pénzt egy nem vallásos szekta csoportok létrejöttek. Az as évek végén, az es évek elején a nyugati világban az ifjúság körében tapasztalható megélénkült érdeklődés a vallásosság innovatív formái iránt az ellenkultúra mozgalmának részeként jelent meg lásd: Bíró A fogyasztói társadalommal szembeni elégedetlenség, a tömegléttel való szembehelyezkedés, a racionalitás elutasítása, az érzelmi kiüresedés és fenyegetettség érzete motiválta az uralkodó kultúra elvetését és vele szemben alternatív életstílusok keresését.
A vallásokkal való kísérletezés nemcsak a nagy egyházakon belüli közösségekhez vagy szélsőségesen konzervatív protestáns csoportokhoz mint amilyenek a pünkösdista szekták való csatlakozást jelenthették, hanem ezek riválisaként egészen új kultuszok, közösségek is megjelentek a nyugati világ hit-piacán.
Ilyenek voltak a keleti misztika irányzatai mint például a zen-buddhizmus, a Transzcendentális Meditáció csoportjai, a Hare Krisna, az Isteni Fény Misszió ; a keresztény tradícióban gyökerező, de saját prófétákkal rendelkező csoportok Isten gyermekei és a hírhedt Népek Temploma ; vannak hívei a sátánizmusnak, az okkult jelenségeknek, a boszorkányságnak, és így tovább.
Szekta? Tanácsok hozzátartozóknak
De erre az időre tehető a szintén az evilág meghaladásának igényéből kinőtt kábítószer-járvány elindulása is. Az as diákmozgalmak kudarca következtében a nyugati ifjúság kiábrándult a politikai mozgalmakból.
Ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói társadalommal való elégedetlenség "vallási köntöst" öltsön és a kultuszokkal, szektákkal való kísérletezés bekerüljön azon módszerek arzenáljába, melyekkel a nyugati ifjúság "alulról", a tudat megváltoztatásával próbálta meg átalakítani társadalmi viszonyait. A "tudat átalakítása" az új-pünkösdista gyülekezetekben a következőket jelenti: A vallásos élet középpontjában az extatikus élmény áll, melyet a Szentlélek jelenlétével magyaráznak.
